2012. március 6., kedd

Napi Szabóné

A mai nap summájaként.

Ahol gyerek van, több az öröm, de több a gond is.
  (Pataki Mária: A dolgozó nő háztartása, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1956, 5.o.)
Előzmény: Szabóné egy napja

18 megjegyzés:

Dominika írta...[Válasz erre]

Azért jó, hogy ezt már rögtön az ötödik oldalon leírja :-))) Mihez tartás végett.
És mi az, hogy gond??? Szabóné nem ismeri ezt a szót! Egy kis szekrényhúzogatás, és kész. Probléma megoldva.
Van a gyereknevelésre vonatkozó rész a könyvben??? (Szétnyúzunk a kérdéseinkkel, de sehol sem lehet fellelni a könyvet, te meg már jól beültetted a témát a fülünkbe, úgyhogy...)

Julcsi írta...[Válasz erre]

Tömör és velős:)

Timi írta...[Válasz erre]

Szabóné tud valamit :)

Ágnes írta...[Válasz erre]

Nahát, ki gondolta volna? Biztos nem akarnak hajnalban szekrényt húzogatni a kisszabók! :)

Maimoni írta...[Válasz erre]

A kis huncutok...

Maimoni írta...[Válasz erre]

Dominika: gyereknevelési tanácsok - bánatomra - nincsenek.

Manka :-) írta...[Válasz erre]

Csak nekem hangzik ez gyerekvállalás elleni propagandának?
Én belebolondulok néha a lányok ellenkezésébe, de olyan jól érzem magam köztük, hogy azt a sok gondot, ami velük jár, nem adnám semmiért. Én inkább így fogalmaznék: A gyerekekkel sok gond jár együtt, de az öröm, amit jelenlétük okoz a családban ezt jóval felülmúlja.
Bár lehet, hogy én még könnyen beszélek: kis gyerek, kis gond. :D
És nemsokára az örömünk és gondunk is eggyel több lesz. :D:D:D

Maimoni írta...[Válasz erre]

Manka, szerintem nem szándékozott gyerekvállalás ellen propagálni! Az neki akkor nem is lett volna szabad...Tágan értelmezve az még a Ratkó-korszak volt, az pedig a születésösztönzés ideje!

Manka :-) írta...[Válasz erre]

@Maimoni

Ne haragudj, kissé érzékeny vagyok mostanság erre a témára.
Több kismamával találkozom a rendelőkben, és néha fájni tud, amikor burkoltan azt fogalmazzák meg, az anyagi kényelem miatt nem tudják vállaljanak-e egynél többet... Én meg a harmadikkal a pocakban "ilyen fiatalon" (már majdnem harminc vagyok) csodálni való csodabogár vagyok... Tudom, nem mindenki alkalmas nagycsaládra...

Azért én se lennék meg napi Szabóné nélkül. :D
Köszi a hátizsákos leírást is!!!

Mike Adina írta...[Válasz erre]

Édesanyámnak, aki 14 gyermeket szült, 12-t felnevelt, gyakran mondogatták, hogy Sz-né, magának nagyon sok gondja-baja van a gyerekekkel... Az ő mosolygós válasza pedig: Nem a gond/baj a sok, hanem a dolog:).

Szitya írta...[Válasz erre]

Móni!
Ez a Szabóné simára vasalt csúnya zöldesbarna egyenruhában járt, ugye?!

Remélem, gyereke nem volt, csak sok gondja-baja!!!!
No, megyek elpakolni a gyerekszobákban, hogy tudjam ide-oda tologatni a szekrényeket utána!!!
Puszi!

Annamari írta...[Válasz erre]

Én tegnap olvastam el Szabóné napi programját, aztán gyorsan a kommenteket is (majdnem ebéd nélkül maradtunk),nagyon jól szórakoztam mindkettőn, de a következtetés: hát istenőrizzen meg engem attól, hogy Szabónévá váljak :D. (mondjuk erre sok esély nincs).
Nálunk csak ezután jön a "gond", a gyerek, de nem úgy nézek elébe. :) Szabóné szegény gyerekei vajon hogy élték meg a munkamániás anya rájuk-nem-figyelését? Vajon a lányaiból is kis Szabónék lettek? Vagy épp elrettentő példa volt számukra az anyjuk? :) azért ezt jó volna tudni. :D

Maimoni írta...[Válasz erre]

Szegény Szabónét hogy utálja már mindenki...:DDD És a szimpátia egyértelműen Kovácsné felé fordult...

jehudit írta...[Válasz erre]

Szitya, én is megyek megint szekrényt tolni. Ma még nem volt meg. Mer' a kölkök, biza meg a velük való gond miatt még nem volt rá időm.

Kiiiis gyerek kiiiis gond, naaaaagy gyerek nagy gond! Ezt tegnap mondta nekem Szabóné drága.

Maimoni írta...[Válasz erre]

Tologassátok csak a szekrényeket, de ne feledkezzetek meg a képek hátuljáról sem.

Névtelen írta...[Válasz erre]

Véletlen tévedtem ide, és majd' kiszúrta a szememet a Szabónés sorozat. Olyan ismerősen csengett. Hát persze, mert megvan nekem is egy viharvert példánya. Csakhogy hiányzik a címlapja, így nem tudtam, ki a szerző, és csak sejtettem a stílusából, hogy az '50-es évekből való. Nos, nálam egy 1950-es évjáratú példány lapul. 184 oldal és még véletlenül sem stimmelnek az oldalszámok, amiket leírsz, de igencsak hasonló a szöveg...
Köszönöm, hogy a rejtélyre fény derülhetett!!! :-)Kicsilill

Kisvakond írta...[Válasz erre]

A tulajdon Anyukám mondta minap az elsőszülött unokokájára, hogy vele most legalább nincs gondod. Mindig is idegesített kicsit ez a fajta a hozzáállás, ezért visszakérdeztem: Miért, hallottál már tőlem olyat, hogy valamelyik GOND lenne? (3 gyerekem van)

Szerintem egyszerűen van egy generáció, aki úgy nőtt fel, hogy a gyerek az gond. És kész. Biztos hallottátok már, én ebbe nőttem bele:
Rengeteg a gondja, meg még x gyereke is van.
Nincs elég gondja, ráadásul jön a következő gyerek, stb...

Névtelen írta...[Válasz erre]

Sajnálom szegény Szabó-gyerekeket. Engem alig lehetett kivakarni az ágyból, nemhogy szekrényt tologassak. Iskolába, munkába kipihenten illő érkezni, ezek olyanok lehetnek,mint a hulla. Ebben az időben a gyerek is munkaerő volt a családban. A piciket nyűgnek érezték. Exanyósom vidéki Szabóné tipus. Neki építkezés közben születtek a gyerekei, ezért őket okolta. Ebben az időben a felvilágosítás és fogamzásgátlás is ritka volt.Erzsébet voltam